A szorongás érzése, mivel gyakran idegrendszeri zavar áll a hátterében, instabillá, bizonytalanná és feszültté teszi az embert. Az orvostudomány a pszichés zavarok közé sorolja, ami belső konfliktushoz vezet, kiváltó okát a pszichikai természetű sérülésben, vagy örökletes tulajdonságokban keresi.
Minden szorongás alapvető eleme a félelem, ezért a pszichológusok mostanában szorongásos zavarnak nevezik, ezzel utalva a neurózis más típusaira. A szorongásos betegségekben a nyugtalanság, feszültség, veszélyérzet, rettegés szerepel az első helyen. Velejárója a kedvetlenség, lehangoltság, alvászavar, koncentrációs nehézségek, apátia, emocionális zavarok. Jelentkezhetnek aggasztó szomatikus tünetek is, mint a fejfájás, szív és gyomorfájás, látás- és hallászavarok, remegés, zsibbadás, hasmenés vagy székrekedés, egyensúlyérzék elvesztése és sok más egyéb. Sokszor észre sem vesszük, hogy az egyes tünetek nem az adott szerv betegségére utalnak, hanem a szorongás következménye. Ilyen esetekben egy specialista könnyedén felismeri a szervezetet gyötrő betegség természetét.
A szorongást lehet és kell is gyógyítani. Több pszichológiai módszer is létezik a hatékony leküzdésére, kezdve az egészen enyhe interperszonális pszichoterápiával vagy a kognitív viselkedésterápiával, progresszív relaxációval és meditációval. Súlyosabb esetekben gyógyszeres beavatkozásra van szükség. A pánikroham és fóbiák megelőzése érdekében saját magunk is végezhetünk bizonyos relaxációs gyakorlatokat – az ellazulás és pihenés nagyon fontos a szerepet játszik a félelmek legyőzésében. Szintén hatásosnak bizonyulnak a légzésgyakorlatok. Néha elegendő egy másik személy társasága, hogy úrrá legyünk nyugtalanságunkon. Kiváló módszer lehet a figyelem elterelése a félelmet kiváltó dolgokról.